1959. évi IV. törvény
a Polgári Törvénykönyvről
(részlet)
A hibás teljesítés
305.
§ (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös
szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha
a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a
jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
(2)
Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen
összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és
azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért
a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott
dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte
el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára
vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés,
amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
(3)
A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).
305/A.
§ (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában
ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági
felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség
alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető
vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2)
Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni
kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba
már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a
dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
306.
§ (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a)
elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést
követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése
lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény
teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget
eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban
képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági
jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b)
ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett
a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének
a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása
szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a
szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2)
A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult
által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn
belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell
elvégezni.
(3)
Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem
vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére
maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4)
A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás
arányos részét visszatarthatja.
(5)
Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági
jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára
tér el.
306/A.
§ A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet
át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni,
kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy
az áttérés egyébként indokolt volt.
307.
§ (1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által
lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel
közölni.
(2)
Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított
két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell
tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(3)
A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
308.
§ (1) A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat
hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági
jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági
előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező
alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére
ez a határidő irányadó.
(2)
Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági
igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el.
(3)
Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a
része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen
használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje
a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása)
esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint
a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból
kezdődik.
(4)
Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstől
eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési
határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél
rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis.
Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb
határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési
határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.
308/A.
§ (1) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni,
így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél
fogva a 308. §-ban meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető,
a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés
időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog
esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél
hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó.
E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2)
Fogyasztói szerződésben az (1) bekezdésben megállapított hároméves
határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis.
308/B.
§ A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája
miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt
kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét
csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető
része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog
egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.
308/C.
§ A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel
szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetők.
309.
§ (1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű
állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen
az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet
terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő
megállapodása semmis.
(2)
Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak
azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű
használat következménye.
310.
§ Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult
a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti
a kártérítés szabályai szerint.
311.
§ (1) Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka
a kötelezettel szerződő harmadik személy (előző kötelezett) hibás
teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti
az előző kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói
igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve,
hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének
eleget tett.
(2)
A fogyasztói szerződés kötelezettje az (1) bekezdés szerinti igényét
a fogyasztó igényének kielégítésétől számított hatvannapos
elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző
kötelezett teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt
évig érvényesíthető; e határidő elmulasztása jogvesztéssel
jár.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti igényt az előző kötelezett is érvényesítheti
a vele szerződő előző kötelezettel szemben, a (2) bekezdésben
meghatározott határidők megfelelő alkalmazásával.
311/A.
§ A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat
megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog
szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás
újbóli teljesítését kell érteni.
A teljes törvényt az alábbi
linkre kattintva olvashatja:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95900004.TV