Komposztálás szakértelemmel

(...melyhez nagy segítséget nyújtanak a VIKING komposztáló-aprító gépei)

 

Kedves Kertbarát Látogatónk! A kertek gondozása során rengeteg hulladék keletkezik a bokrok fák díszcserjék nyesése közben, nem beszélve az elhalt ritkított növények szárairól, a fűnyírásról. Általában ezeket a hulladékokat elégetjük, vagy hulladéktárolókban helyezzük el, ami nem éppen környezetbarát és ha az elszállítást választjuk nem kevés összegbe is kerül. Az anyagiakban jelentős költséget spórolhatunk meg akkor is ha ezt a hulladékot komposztként felhasználjuk, így visszajuttatjuk a talajba a tápanyagokat és nyomelemeket, s a különböző műtrágyákra fordított költség sem terheli pénztárcánkat. Szeretnénk itt segítséget nyújatani a komposztálás műveleteivel kapcsolatban, s olyan hasznos informácíókkal ellátni Önt, melyeknek nagy hasznát veheti a munkafolymatok során. Szót ejtünk többek között a természetes körforgásról, feldolgozásáról, talajtanról, talajtípusokról, ezek meghatározásáról, a szerves hulladékok feldolgozásáról...
A komposztálási folymatban nagy segítséget jelentenek a komposztáló-aprító gépek, melyek széles választékskálájról most a VIKING gépeket helyezzük előtérbe.

A tartalomból:

 

A komposztálásról általában Talajtípusok
A komposztálás tízpontja A komposztálás folyamata
A felületi komposztálás A komposzt felhasználása
Komposzt beföldelők, sílók A komposzt kiterítése
A talaj Szerves hulladékok feldolgozása

 

A komposztálásról általában

A komposzt a világ legősibb és legtermészetesebb talajjavítója, minden kertben saját kezűleg előállítható és felhasználható.

A komposzt a tőzeggel ellentétben a felhasznált tápagyagokat és a nyomelemeket visszajuttatja a talajba és ez által más talajjavítókhoz nem hasonlítható módon gazdagítja a talaj élővilágát. Egy maroknyi komposzt több élőlényt tartalmaz -kb. tízmilliárd organizmust-, mint az egész földet benépesítő emberek összessége. Ha növényeit saját készítésű komposzttal trágyázza, sokkal nagyobb örömét leli saját gyümölcs- és zöldségtermésében szemet gyönyörködtető virágaiban és aromás fűszernövényeiben, nem beszélve arról, hogy így jelentős pénzösszeg is megtakarítható, kevesebb trágyát kell vásárolni és tehermentesíti a szeméttárolót is. A jó kertész a bokrok, sövények nyesését mindig annak tudatában végzi, hogy ezek a tápanyagok nem mennek veszendőbe, hanem hamarosan trágya és mulcsanyag formájában kertje termésének szépségét fokozzák.

 

 

Ha a szerves anyagok felaprózása, keverése és szellőztetése szakszerűen történik, ezek korhadása során kitűnő trágya jön létre. Minél jobb az összetétel, a "zöld" nitrogéntartalmú és "barna" széntartalmú növényi maradványok keveréke, annál jobb lesz a trágyázó hatás és ennek köszönhetően a komposzt.

 

A komposztálás tíz pontja

1., A komposztáló helyeket félárnyékos helyen, lakóház közelében kell létrehozni ideális feltétellel a folyóvíz- és villanyáram csatlakoztatásra, valamint figyelve a ráláthatóságra.

2., Legkevesebb két, de inkább három tartálynak kell helyet biztosítanunk. Egyet-egyet a komposztáláshoz, a kész komposzt számára és a száraz növényi maradványok gyűjtéséhez.

3., Szisztematikus gyűjtés és osztályozás. A gallyakat külön kell választani a puha növényi maradványoktól, a sáros anyagoktól, és esőtől védett helyen -letakarva- kell tárolni.

4., Csak a kertből, vagy a háztartásból származó korhasztható szerves anyagok komposztálhatók.

5., Az ágak, gallyak és virágszárak a VIKING kerti komposztáló-aprító gép segítségével történő feldarabolása megnöveli a növénydarabok felületét és elősegíti a baktériumok és más a leépülést gyorsító organizmusok által előidézett korhadást.

6., Soha ne halmozzon fel nagyobb mennyiségeket azonos anyagból, mindig keveréket készítsen -pl. felaprózott füvet faforgáccsal-. Az aprítás szükségtelenné teszi a komposzt keverését!

7., A komposzt tartályt soha ne kőalapokra állítsa, hanem közvetlenül a talajra. Ügyeljen a kimosódás, túlnedvesedés és kiszáradás elleni védelemre (lefedés). Fontos a jó szellőztetés.

8., A komposztálási folyamat az évszaktól és a külső hőmérséklettől függően több hónapot vesz igénybe. A komposzt a legjobb bio-trágya. A gombaszag jelzi az érettségét.

9., A nyerskomposzt még nincs kész állapotban és a tápanyagokat a növények számára értékesíthetetlen formában tartalmazza, azonban erőteljesen támogatja a talaj belső életét. a nyerskomposzt kiválóan alkalmas mulcsozáshoz.

10., Az érett komposztban nincsenek földigiliszták. A tápanyagok felszabadultak és a növények által hasznosíthatóak. A kész komposzt nem virágföld, Össze kell keverni termőfölddel!

Vissza a tartalomhoz

 

Mulcsozás
(felületi komposztálás)

A mulcsozás védi a humuszt az időjárás ártalmai ellen, erős esőzésekkor kimosódás ellen, hőség és fagy esetén pedig szigetelőként hat a fedőréteg és tartósan javítja a talajstruktúrát. A mikroorganizmusok lassan lebontják a szétterített növényi maradványokat, minek során friss humusz jön létre. A gaznövények magvai nem csíráznak ki, mert nem jutnak napfényhez. A mulcsozás védelmet nyújt a betegségek és a kártevők ellen. A mulcsrétegben jól érzik magukat a hasznos élőlények, mely menedéket biztosít számukra. A felaprított ágakkal kevert fűnyiradék kiválóan alkalmas mulcsanyagnak. A fűnyiradékot lazán szétterítve elő kell szárítani, mert a friss fű összetapad, elrothad és akadályozza talaj lélegzését.

Vissza a tartalomhoz

 

Komposzt beföldelők, silók

Az iskola honlapjára ==>>Beföldelők, komposzthalmok
Előny:
Könnyen növelhető, nem nagy befektetés, ideális nagyobb mennyiségek számára.
Hátrány
: nagy helyigény, 1-től 2m-ig terjedő szélesség, hosszúság a szükségletnek megfelelően.
Megjegyzés
: Le kell fedni lyukacsos fóliával vagy komposzt fátyollal, hogy szabályozott legyen a nedvesség- és a levegő-hozzávezetés.

Az iskola honlapjára ==>>Rácsos silók
Előny: kis helyigény, olcsó beszerzési lehetőség, lehetséges a sajátkezű felépítés.
Hátrány: a nagy szabad felület elősegíti a kiszáradást, ez megszakítja a korhadási folyamatot. Az alsó rétegekben található érett komposzt kivétele csak a rácsozat teljes eltávolítása után lehetséges.
Megjegyzés: gyűjtő silóként használható, ha úgy le van fedve, hogy az eső ne áztassa el az összegyűjtött nyersanyagot. A silókban nem minden esetben gyorsabb a korhadás, mint a beföldelőben -halmokban- történő komposztálás során.

Az iskola honlapjára ==>>Kezelt farudakból ill. deszkákból, betonból vagy fémből készült szögletes felépítésű siló.
Előny: Kis helyigény, olcsó beszerzési lehetőség, lehetséges a saját kezű felépítés.
Hátrány: A szabad felület nem olyan nagy, mint a rácsos siló esetében, ennek ellenére fennáll a kiszáradás veszélye, ha túl nagy a deszkák közötti távolság. Az alsó rétegekben található érett komposzt kivétele - a kiviteltől függően - csak a deszkák teljes eltávolítása után lehetséges.

Az iskola honlapjára ==>>Készen kapható silók
Előny: Kis helyigény, alacsony lehűlés a lefedett, zárt kivitelnek köszönhetően. A kivétel az aljzat közelében elhelyezett nyílásokon keresztül lehetséges. Rendet teremt a kertben.
Hátrány: nagyobb beszerzési költségek, a korhadás irányítása a zárt kivitelek esetében megnövelt figyelmet igényel. Levegőztetés és kiegyensúlyozott nedvességtartalom szükséges.

Vissza a tartalomhoz

 

A talaj

A növények akkor nyújtanak a legtöbbet, ha a talaj megfelel az általuk támasztott követelményeknek. A megfelelő növekedéshez a legtöbb növény rögös, jól levegőző és tápanyagban gazdag termőföldet igényel. Ehhez sok homok, vagy agyagbázisú talajt fel kell javítani, pl. komposzt segítségével, mely kedvező hatással van a talaj struktúrájára, és erősíti a talaj biológiai aktivitását.

A növények növekedése elsősorban a talajtól függ. Előfordulhat, hogy túl kevés vagy túl sok trágyát szórtak szét, vagy elhanyagolták az ágyás következetes fellazítását. A kártevők elsősorban a legyengült, alul- vagy túltáplált növényeket támadják meg. A hasznos élőlények elsősorban a kevert és egészséges veteményeket részesítik előnyben. A talaj termőképességének szempontjából legfontosabb összetevője a humusz. A talaj állandóan veszít humusztartalmából, a növények, természetes kimosódás vagy a helytelen trágyázás következtében. A talaj tartós humuszellátásának legegyszerűbb és legtermészetesebb módja a komposztálással történő trágyázás.

Vissza a tartalomhoz

 

Talajtípusok

Egyszerű talaj-meghatározás
Vágjon ki egy nagyobb rögöt, helyezzen a két tenyere közé egy kevés földet, és próbálja görgetni. Ha a görgetett föld szétesik, mert szemcsés és túl sok homokot tartalmaz, akkor könnyű, homokos földről beszélünk. Minél jobban gyurmázható a földdarab, annál több anyaglapocskát tartalmaz, ami biztos jele annak, hogy nehéz lösz- vagy anyagtartalmú földdel állunk szemben.

A könnyű, homokos talajok könnyen megművelhetőek, jól levegőznek, és könnyen áteresztik a vizet. Az ilyen típusú talajok tápanyag- és víztároló képessége alacsony. A terméshozam növelése érdekében nagy mennyiségű szerves anyagra van szükségük, például komposztra, amely nagyon gyorsan felszívódik. A homokos talajokat kiszáradás és kimosódás ellen folyamatosan terített mulcsanyaggal kell védeni.

A talajfajta jellemzői
Megművelhetőség:
könnyű
Tárolási képesség:
alacsony
Vízáteresztés:
magas
Levegőzés:
magas
Felmelegedés:
gyors
Komposzthozzáadás:
sok

A középnehéz talajok
Ezeket a termőtalajokat agyagos homok vagy homokos agyag alkotja, pl. 10 és 30 % közötti agyagtartalmú lösztalajok. Jó keverékét alkotják a szemcsés és finom agyagrészecskéknek. Sok vizet tárolnak, és sok tápanyagot is biztosítanak a növények számára. A középnehéz talajok könnyedén megművelhetők, ennek köszönhetően ideálisak kerti termőtalajnak. A talajjavítás szükségességét a homok illetve az agyag részaránya határozza meg.

A talajfajta jellemzői
Megművelhetőség:
közepes
Tárolási képesség:
Vízáteresztés:
Levegőzés:
Felmelegedés:
közepes
Komposzthozzáadás:
közepes

A nehéz talajoknak
magas a lösz- vagy az agyagtartalmuk. Nagy tápanyagtartalékokkal rendelkeznek, de gyakori a levegőhiány és a nedvességtorlódás. Ilyen típusú talajok feljavítási műveletei során a követendő cél a rögös szerkezet kialakítása és a vízáteresztő képesség növelése. A lazítás legegyszerűbb módja a homok hozzáadása. A földigiliszták járatokat vájnak a talajba, melyek elősegítik a levegőztetést és a vízelvezetést. Ennek elősegítése érdekében a földigilisztáknak megfelelő adagolásban "táplálékot" kell biztosítani olyan elbomlott, szerves anyagok formájában, mint az érett komposzt (nem nyerskomposzt!).

A talajfajta jellemzői
Megművelhetőség:
nehéz
Tárolási képesség:
magas
Vízáteresztés:
alacsony
Levegőzés:
alacsony
Felmelegedés:
lassú
Komposzthozzáadás:
adagolt

 

Vissza a tartalomhoz

 

A komposztálás folymata

A leépítő fázis; két héttől három hétig terjedő időtartam. A felaprított anyag elegendő mennyiségű - kb. 1 köbméter -, helyes összetételű keverékre van szükség, hogy magasabb hőmérsékletek lépjenek fel. Gyors felmelegedés, 40 °C -tól a meleget kedvelő gombák és a spóraképző baktériumok megkezdik a cellulóz lebontását, a hőmérséklet 65 - 70 °C -ig emelkedik. A magas hőfokú fázis megsemmisíti a gaznövények magvait és a károkozókat.

Átalakuló fázis; további két-három hét. A gombák növekedése erőteljesebbé válik, a teljes komposzthalmot ellepik a penészgombák. A hőmérséklet lecsökken 30 °C -ig. A gombák szerves úton ammóniumot kötnek le, ez megakadályozza a szagképződést, de megnövekszik az oxigénigény. A komposzt térfogata kb. egyharmaddal csökken, mert bizonyos növényi részek rohamosan bomlanak. A nedvesség megakadályozza a levegő hozzávezetést, és rothadást idéz elő. A szárazság és az alacsony hőmérséklet a rothadás leállásához vezet.

A felépülési fázis; hónapokig tartó folyamat az évszak és a külső hőmérséklet függvényében. A munka aprólékos részét most giliszták, ászkák, talajban élő atkák, kukacok végzik. Ezek a nyersanyagokat táplálékká változtatják a trágya- és komposztgiliszták számára. A giliszták a bélcsatornájukban összekapcsolják az ásványi és szerves anyagokat, ürülékük dúsítja a komposztot és stabil humuszformákat, anyag-humusz komplexumokat építenek fel. A fázis végére kialakul a növények számára kedvező összetétel. A gombaszalag - aktinomycetén - erdei illat és az érettségét jelzi.

70°
60°
40°
20°
 
Leépítő fázis
Átalakuló fázis
Felépülési fázis

 

Vissza a tartalomhoz

 

A komposzt felhasználása

Ha a komposzttal valami nincs rendben, az arról vehető észre, hogy a növények csírázási és növekedési nehézségekkel küszködnek. Ennek leggyakoribb oka, hogy a komposztot "túl fiatalon" használták fel: még nem fejeződött be a teljes ásványi átalakulás folyamata, melynek során a komposzt teljesen megérik.

Friss komposzt: nyers komposztnak is nevezik. A legfontosabb komposztforma, és úgy kell kezelni, mint a friss istállótrágyát. A nyerskomposzt nincs kész állapotban, és a tápanyagokat a növények számára hasznosíthatatlan formában tartalmazza, de erőteljesen támogatja a talaj belső életét. A nyerskomposztot mulcsozáshoz már három hónap után fel lehet használni.

Vissza a tartalomhoz

 

A komposzt kiterítése

A komposzt a tőzeggel ellentétben a felhasznált tápagyagokat és a nyomelemeket visszajuttatja a talajba. Az összes anyagot, melyet a növények a talajból felszívnak, pótolni kell. A kész komposztot az összes növényhez és veteményhez fel lehet használni.
A fűkomposzt készítésekkor a fűnyiradékot felaprított sövény és fahulladékkal vagy felaprított lombbal jól össze kell keverni, hogy a nedves fű ne fülledjen be és ne a levegőtől elzárva rothadjon és büdösödjön, hanem elkorhadjon és illatozzon. A közékevert fás anyag biztosítja a szükséges szellőzést. Ennek a keveréknek a térfogata viszonylag gyorsan csökken, mert a fűnyiradék, mely 80% -ban vízből áll, gyorsan elbomlik. A sok faanyagot tartalmazó keverék ennek következtében újra és újra dúsítható friss fűnyiradékkal és jól keverhető.

Vissza a tartalomhoz

 

Szerves hulladékok feldolgozása a VIKING kerti komposztáló-aprító gépek segítségével

Az olyan durvább anyagokat, mint az ágak, gallyak és virágszárak a VIKING kerti komposztáló-aprító gépekkel lehet felaprítani. A növényi maradványok feltörésével megnövekszik a felület, így a baktériumok és más, a leépülést segítő organizmusok részére könnyebben hozzáférhetővé válik. Ez elősegíti a korhadást. A VIKING kerti komposztáló-aprító gép megkönnyíti a terjedelmes, szívós, kemény és a puha, szálas anyagok felaprítását is. A felaprított nyersanyag ismételt átengedésével optimális keveredést, levegőztetést és utóaprítást érhetünk el. A nyersanyag feldolgozása, keveredése és szerkezete olyan jó, hogy a későbbi, jobb oxigénellátást elősegítő átkeverés feleslegessé válik.

A komposztáló gépekről további információ itt található

 

 

Összezúzott nyersanyag, töredezett struktúra
(VIKING L -sorozat)
Felvágott nyersanyag, tárcsastruktúra lapocskák
(VIKING 100-as sorozat) 
 Szecskázott anyag, durva struktúra, szálas
(VIKING 200-as sorozat)

Vissza a tartalomhoz